Település:
Csongrád megye, Szeged


Szegedi Füvészkert


Az SZTE Füvészkert egyik legfontosabb tevékenységi körébe a gyűjteményeik gondozása, fenntartása, tervszerű gyarapítása, védelme, új gyűjtemények kialakításai tartoznak.

A Füvészkert története

Kétszáz rózsafajta virágzik a füvészkertben - A hírek főutcája

Tevékenység- és gyűjtemény bővülés, rendezvények 2013-

2013. júliusától kezdve Németh Anikó látja el a Füvészkert igazgatói teendőit, aki a korábbi években nemcsak mint igazgatóhelyettes, de mint kutató- és rendezvényszervező, intézményes kapcsolattartóként is segítette az SZTE Füvészkert jelenlegi állapotának kialakítását.

2014. április 26-án, a Föld Napja rendezvényen került átadásra az új trópusi üvegház, amely immár növényekkel berendezve az év minden napján várja a látogatókat. A több mint 500 négyzetméteres alapterületű és legalább 7,5 méteres belmagasságú üvegházban az 50 éves növények nagy része a helyén maradt, azonban számos látványelemmel bővült a bemutatótér. Az újonnan épült, több szintes tórendszer és környékén a trópusi folyók, tavak vízi- és vízparti növényei tekinthetők meg: tündérrózsák, papiruszsás, vízijácint, vízidara, brazil óriáslapu és terveink szerint az amazonasi tündérrózsa nevelésével is megpróbálkozunk. A rovarfogó növények, a kancsókák, kürtvirágok is ebben az üvegházban kaptak helyet. A füvészkert igen gazdag páfránygyűjteménye is, a növények számára ideálisabb helyre költözött, egy 2,5 m magas vízfolyásos zöld falon csodálhatóak meg a harasztok törzsének képviselői. A szintén újonnan kialakított az üvegház szélén körbefutó galériáról egy egészen más perspektívából, szinte a lombkoronaszint magasságából lehet rácsodálkozni a trópusi gyűjteményre.

A gyűjtemény növényanyagát különböző témák köré csoportosítva (haszonnövények, esőerdők növényei, növényi alkalmazkodás formái, orchideák, veszélyeztetett növényfajok) ismerhetik meg az érdeklődők, így garantáltan számos érdekességet megtudhatnak a trópusi tájak feltűnő sokféleségéről. A tájékozódást is ismeretszerzést információs táblák segítik. Ennek a beruházásnak köszönhetően az eddig, hely hiányában nem látogatható kaktuszgyűjteményünk is megnyílt a nagyközönség előtt. A több mint félszáz szukkulens, szárazsághoz alkalmazkodott növényfaj között különböző formagazdagságú és növekedési sajátosságú kaktuszokat, (pl: fán lakó Rhipsalisok), pozsgásokat (kövirózsacserje, kutyatejfélék) egy - az üvegház épületén belül kialakított - bemutatótérben nézhetjük meg.

2014-es esztendő számtalan újítása mellett érdemes megemlíteni, a lótuszos tavat is körülölelő japánkertet, amely ebben a régióban egyedülálló; valamint a kertben illatozó és pompázatos növény, a levendula köré szervezett Levendula Napok rendezvényét is.

A 2015-ös évben a japánkert kialakítása, ázsiai növényanyagának bővítése folytatódott, így helyükre kerültek a bambuszok, kaméliák, rododendronok, díszcseresznyék, nőszirmok. A japán sétálókert bejáratát ettől az évtől egy tori japán kapu is díszít. A sziklakert rekonstrukciója közel 100 tonna andezit beépítésével a végéhez közeledik, terveink szerint a jövő évben a növények is végleges helyükre kerülnek. A sziklakert részeként elkészült egy több irányból vízeséssel díszített szurdokvölgy is. A rózsakertet történelmi rózsák gyűjteményével bővítettük, mely hangulatos, angolkert stílusú formáját terveink szerint a 2016-os évben nyeri el. A Nemzeti Botanikus Kert felajánlásaként számos fajjal gyarapodott az évelő növények gyűjteménye. A környezetvédelmi felügyelőség határozata alapján 23 védett növényfaj több, mint 2000 egyede került hozzánk, ezeket kiültetve a természetes társulások lágyszárú növényanyagát bővítettük. A tanyaudvar környezete gyümölcsfák ültetésével és egy szőlőgyűjtemény kialakításával színesedett. Elkezdődött az arborétum rekonstrukciója, melynek egyik hozományaként számos növényfajjal gazdagodott a kert dendrológiai gyűjteménye.

A 2016-os év májusában megnyílt trópusi lepkekertünk tekinthető az év első számú attrakciójának. Több, mint 20 trópusi (dél-amerikai és thaiföldi) pillangófajt sikerült felnevelnünk és bemutatnunk az érdeklődőknek egy, az esőerdei klímát és növényzetet utánozó fóliasátorban. A lepkekerthez kapcsolva az eddig nem látogatható páfránygyűjteményünk is megnyílt a nagyközönség számára. A közönséges borostyán több, mint 30 levélváltozatát bemutató fajtagyűjtemény létesült, az arborétum és az üvegházak fajkészlete is tovább gyarapodott. Az ősz folyamán több, mint 3000 db hagymás növény, különleges tulipán, nárcisz, sáfrány, gyöngyvirág és őszi kikerics fajok, fajták kerültek a földbe, hogy 2017 tavaszától virágaikkal színesítsék az ágyásokat.

2017-es év az újítások mellett az értékelések és visszatekintések éve is volt, melynek apropóját X. Lótusznapok adta. A rendezvény sikere kapcsán bebizonyosodott, hogy a növényvilág fontosságára a nagyobb tömeget megmozgató családi rendezvényeken keresztül is fel tudjuk hívni a figyelmet. A jubileum alkalmából emlékéremmel jutalmaztuk azokat az előadóművészeket, segítőket, akik évek óta végzett színvonalas munkájukkal emelték a rendezvény színvonalát. A nagy érdeklődésre való tekintettel ebben az évben is megnyitottuk a trópusi lepkekertet. Kutatási programként a Körös-Maros Nemzeti Park megbízásából a nyár folyamán elkezdődött egy 5 évig, 2021-ig tartó növényszaporítási munka is, melyben vállaltuk 83, a térségben ritka, veszélyeztetett vagy éppen védett löszgyepi faj magjainak begyűjtését, ex situ (Füvészkertben történő) szaporítását, majd visszaültetését a regeneráció kezdeti stádiumában lévő parlagokra, elősegítve ezzel a természetes növényi sokféleség fennmaradását. Sor került egy méhészeti bemutató kialakítására is, valamint új őszi rendezvényként debütált a Gombásznap, melyben erre a különleges élőlénycsoportra hívtuk fel a figyelmet. Örömmel tapasztaltuk, hogy fejlesztéseink, programjaink most sem maradtak érdeklődés nélkül, hiszen a 2017-es évben rekord számú, több, mint 30 000 látogatónk volt.

2019-es évet márciusban egy, a kertészkedés alapjait bemutató, gyakorlati és elméleti részekből álló 5 alkalmas tanfolyammal indítottuk. A Kertészkedjünk együtt a Füvészkertben témái között szerepelt a komposztálás, balkonnövények nevelése, kerttervezés, növényvédelem.

Növények napja rendezvénnyel bővült tematikus programjaink sora. Az elmúlt években már többször részt vettünk a város különböző helyszínein tartott Nemzetközi Növények Napja programsorozatban, idén azonban első ízben a Füvészkert adott otthont a rendezvénynek. Erre az alkalomra a növényvilág tudományos és ismeretterjesztő népszerűsítésével foglalkozó egyetemi tanszékek, kutatóműhelyek és egyesületet is meghívást és lehetőséget kaptak, hogy tevékenységeiket szélesebb közönség előtt is bemutassák.

Elkezdődött a mediterrán üvegház növénygyűjteményének átdolgozása, amelynek során nemcsak megfiatalodott, hanem számos új fajjal is bővült a bemutató: a tartóoszlopokra futatott színpompás és egyedi formájú virágokat nevelő golgotavirág (Passiflora sp.) fajokkal és kertészeti változatokkal, mérsékeltházi orchideák és sivatagi rózsák (Adenium sp.) gyűjteményével. A mediterrán ház bejáratához kapcsolódva egy télálló szukkulens fajokból (jukkák, medvetalp kaktuszok) álló növény-együttest is kialakítottunk.

rendszertani gyűjtemény megújulása is folytatódott, a feltöltött magasított ágyásokba elkezdődött a növények beültetése.

A Szegedet súlyosan érintő szeptemberi vihar sajnos a füvészkert növényeiben, elsősorban a fásszárúakban nagy károkat okozott, több nyárfa, tölgyfa, bükk és hársfa is kidőlt vagy erősen károsodott. Az év végi időszak így a viharkár helyreállításával telt.

Folytatódott a Körös-Maros Nemzeti Parkkal közös, felhagyott szántók restaurálását célzó projekt. Az őszi időszakban 6 területre az általunk ex situ, vagyis a Füvészkertben szaporított és felnevelt 54 növényfaj 11 082 egyedét telepítettük ki. A kitelepítésen kívül a helyszíneken 36 faj magvetését is elvégeztünk.

Örvendetes módon sokan látogatták a kertet, az év során 44 000 látogatónk volt.

1996-2013 pályázati lehetőségek

1996-tól 2013-ig Mihalik Erzsébet látta el az igazgatói feladatokat. Ez idő alatt követve a füvészkertek iránt támasztott egyre bővülő követelményeket, Németh Anikó (jelenlegi igazgató) és kollégái segítségével új tevékenységek indultak el és folynak jelenleg is.

A tavaszi hérics, szibériai nőszirom és a tartós szegfű bevonásával virágzás- és szaporodásbiológiai kutatásokkal a gyakorlati természetvédelmet támogatjuk. A szegedi Füvészkert az elsők között ismerte fel az ex situ növényszaporítás fontosságát és sikeresen részt vett egy, a tartós szegfű védelmét megalapozó LIFE pályázatban, melynek során 15 000 tő tartós szegfű egyedet szaporított és ültetett vissza a természetes élőhelyére. A Körös-Maros Nemzeti Parkkal együttműködve további 32 löszgyepi faj szaporításának módszertanát dolgozta ki és alkalmazta sikeresen a gyakorlatban.

2006-tól az országban elsőként a környezeti nevelés is megjelent a kert szolgáltatásainak palettáján. óvodások, iskolás csoportok számára kínálunk tematikus foglalkozásokat minden évszakban, az érdeklődő gyerekek nyáron a füvészkertész táborban ismerkedhetnek a növényvilággal.

A gyűjteményfejlesztés is folytatódott. 2007-ben kialakítottunk egy tanyaudvart, ahol a szeged környéki tanyavilág jellegzetes zöldségféléit, dísznövényeit mutatjuk be.

Pályázatok segítségével 2010-ben megújult a növényszaporító ház és a pénztár épülete, benne korszerű növénynevelő fénykamrát alakítottak ki. Sor került a csatorna és tórendszer tisztító kotrására is. 2012 őszére a télen fóliával fedett házak üvegházzá alakítása is megtörtént. Ekkor újították fel a kert körüli kerítés nagy részét.

2011-ben került átadásra a hajdani kolostorkertek mintájára megtervezett gyógynövény- és fűszerkert. Még ebben az évben új, hívogató külsőt kapott a kultúrnövény bemutató is, ahol egzotikus tápnövényeket, olaj-, rost-, és festőnövényeket ismerhetnek meg az érdeklődők.

A fiatalok mellett a városlakók, családok felé is nyitott a kert. A jeles napokhoz kapcsolódó rendezvényeinkkel (Föld Napja) a növények sokféleségét, a bennük rejlő értékeket mutatjuk meg. A 2008-óta megrendezésre kerülő Lótusz Napok az évek alatt nagyszabású, több ezer embert megmozgató, ismeretterjesztő és kulturális fesztivállá nőtte ki magát.

A kert látogatóbaráttá válását segítették a 2007-ben felújított ivó kutak, a 2011-ben épített korszerű mosdók és a kialakított mozgássérült toalett. A látogatók ismeretszerzését a kert számos pontján kihelyezett információs táblák és a növényvilággal kapcsolatos játékok könnyítik meg. 2009-ben megépült a Füvészkert madárvilágát bemutató dioráma. 2012 tavaszán érkezett a játszótér első eleme.

A 2013-as évben a madárbarát kert felújításával, valamint lepkebarát kerttel és méhészti bemutatóval bővült a látnivalók köre. A játszótér további bővítésére is sor került. Ebben az évben indult el az új trópusi üvegház több mint 250 millió forintos uniós projektje is, amelyet a régi létesítmény helyére építettek fel és az épület szerkezetkészen, 2014. februárjában várta a berendezést.

Fenntartás 1980-1995

Horváth professzor halála után három évig Simoncsics Pál, majd Gulyás Sándor igazgatta a füvészkertet. Ekkor kezdődött a rózsakert felújítása, létrejött az évelő növények gyűjteménye. 1992-ben Gulyás Sándor állíttatta a kert bejáratának díszes székely kapuját.

Fejlesztés 1965-1979

1965-től Horváth Imre professzor vette át a kert igazgatói posztját. A kert területét 10 kh-al bővítette. A füvészkertekben szokásos rendszertani alapú növénybemutatás helyett - hazánkban elsőként - növénytársulásokat alakított ki. Felismerte, hogy az oktatás mellett a füvészkertnek kutatási feladatokat is el kell látni, s felépítette az autökológiai kutatások végzésére alkalmas fitotron épületet. Emellett három, télen fóliával fedett házzal bővítette az üvegházakat, központi fűtést, szilárd burkolatú utakat és térvilágítást alakított ki, bevezettette a városi vezetékes vizet.

Alapítás, a kert szerkezetének kialakítása 1922-1964

A kolozsvári egyetem Szegedre költözésekor, 1922-ben a város 20 kh szántóföldet ajándékozott az egyetemnek füvészkert létesítése céljából. A növényekkel történő betelepítést az alapító igazgató, Győrffy István 1925-ben kezdte, gyűjtőutak anyagának felhasználásával. 1928-ban ártézi kút, 1929-30-ban növénynevelő üvegház létesült, 1931-ben készült el az első tó. Ugyanebben az évben jelent meg az első magcsere-katalógus (Index Seminum). 1932-ben az óföldeák-gencsháti Návay kastély tavából került Szegedre az indiai lótusz, ami azóta is a kert különleges látványossága. Sajnos, az óföldeáki állomány megsemmisült. 1940-től Greguss Pál professzor töltötte be az igazgatói posztot. Nevéhez fűződik az akkori kert elsősorban az oktatást szolgáló, didaktikai célú gyűjteményeinek kialakítása (rózsakert, sziklakert, arborétum, rendszertani gyűjtemény), s a szecsuáni (délkínai) ősfenyő betelepítése. 1952-58 között üvegházakat építtetett a trópusi haszon-növények bemutatására.

Az SZTE Füvészkert tevékenységi köre és jelentősége

Az SZTE Füvészkert egyik legfontosabb tevékenységi körébe a gyűjteményeink (pl. rózsakert, sziklakert, rendszertani gyűjtemény, japánkert, üvegházi gyűjtemények, fűszer-és gyógynövénykert, kulturgyűjtemény) gondozása, fenntartása, tervszerű gyarapítása, védelme, új gyűjtemények kialakításai tartoznak. A védett növények hazánk nemzeti kincsei, ezek génállományának megőrzése elengedhetetlen feladatunk. A Kiskunsági Nemzeti Park által elnyert, 75 %-ban az Európai Unió által támogatott LIFE Nature 2006 pályázat közreműködő partnereként, a csak hazánkban előforduló tartós szegfű (Dianthus diutinus) ex situ konzervációját, felszaporítását és természetes élőhelyére történő visszatelepítését végeztük (15 000 növényt a természetes állományokból gyűjtött magokról ex situ felszaporítás és visszaültetés a kijelölt területekre), amellyel hozzájárultunk a populációk stabilitásának kialakításához. A tartós szegfű Magyarországon honos, bennszülött növényfaj, amely fokozottan védett növény, természetvédelmi értéke 250 000 Ft. Természetes élőhelyeit a Duna-Tisza közi homoki gyepek jelentik, de mivel napjainkra állományai és egyedszáma erősen megfogyatkozott, ezért kiemelten jelentős lépést tett az SZTE Füvészkert eredeti élőhelyére való visszaköltöztetésében. Jelenleg is folyamatos a Körös – Maros Nemzeti Park megkeresése nyomán, 32 löszgyep specialista növényfaj egyedeinek maggyűjtése és azok ex situ felszaporítása, amelynek eredményeképpen 2012. őszén 6900 tő növényt ültettünk ki 5 megadott élőhelyfoltba.

A Füvészkert, mint egyetemi egység is jelentős, hiszen a környezettudatos szemléletmód kialakításában és ismeretterjesztésben a természetismereti-, a tanórán kívüli foglalkozásokkal, a hétvégi családi programokkal és az eseti kiállításokkal is a közoktatás segítőtársai vagyunk. A határokon átnyúló, vagy értékkonzerváló feladatainkon túl a város nyüzsgő zajától távol, egy tiszta levegőjű, madárbarát parkot gondozunk, ahol a családosok, a nyugalomra vágyók és a kulturális rendezvények szerelmeseinek is kellemes élményeket biztosítunk.

Az SZTE Füvészkert a különböző környezeti és emberi tényezők miatt kihalásra ítéltetett fajainak megmentése mellett, más országok ritkaságait is felvonultatja, bemutatja. Számos olyan növényfaj van jelen amely saját élőhelyén már ritkaságnak számít és jelentős eszmei és természetvédelmi értékkel bír.

 
Forrás: https://fuveszkert.u-szeged.hu/hu/magunkrol
 

 

 

 

Kiemelt ApróHirdetések

További kiemelt ApróHirdetések »

 

Weblapok webáruháza ajánló

További webáruházi ajánlatok »

 

SzínesVilága cikk ajánló

További magazin cikkek »

 

Helyi látnivalók

További helyi látnivalók »

 

Helyi Programok / események

További helyi programok / események »